| Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból szűrt édes szaga, S a naplemente hosszú hamvas árnyán, Mint ha lidércek fátyla hullámzana. Egy régi dal nő új szimfóniává, Mesék foszlánya száz húron zenél: Erdély dalol felkavart szívemben: A balladás, vén öröktitkú Erdély. | |
|
|
| Ars poetica
|
A honlapon található képi, szöveges és egyéb tartalmakra minden jog © fenntartva!
Original theme created by Free-Source.net
Original theme created by Free-Source.net
Fotógaléria
Székelyföld
Vendégkönyv
Linkek